Buddhista Misszió Magyarországi

Árya Maitreya Mandala Egyházközösség

A magyarországi Buddhista Misszió, hazánk legrégebben működő buddhista egyháza. Több mint fél évszázada találkozóhelye mindazoknak, akik a Kelet szent tudásában egyetemes emberi értékeket látnak, és megkísérlik ezeket a kincseket önmagukban is felszínre hozni.

Az egyházközösség a Láma Anagarika Govinda által alapított nyugati buddhista rendhez, az Árya Maitreya Mandalához csatlakozott.

„Egykor a Buddhista Misszió Egyház vezetője, ügyvivője volt.
Ma éhezik és nincs otthona.
Továbbra is lakhatást keresünk, hogy ne az utcán haljon meg 78 évesen a párjával.
Horváth József bátran és nyíltan dolgozott. Nem ő kereste az érdeklődőket, fiatalok és idősebbek folyamatosan vendégei voltak, mert olyan munkát végzett, ami az egész országban visszhangra talált. Nyomdát, majd kiadót szervezett. Fordítókkal, lektorokkal, gépírókkal működött együtt, és százával kerültek ki nyomdájából a keleti filozófia művei, fókuszálva a buddhista irodalomra. Dr. Hetényi tisztelte őt szerénységéért, munkaszeretetéért, találékonyságáért.
Saját lakását úgy rendezte be, hogy legnagyobb szobája templom volt tankákkal és szobrokkal, oltárral. Bárki felkereshette, ő tanácsot adott neki és irodalommal szolgált. Gyakran 40-50-en is voltunk nála, felnőttek, gyerekek egyaránt.
Ismerősek a vendégek? Igen, nagy részük ma különböző buddhista közösségek vezetői. Innen indultunk mind, Horváth József lakásából.
Akik Horváthék lakásából indultak, ott találkoztak, és azóta maguk is vallási vezetők lettek: Kovács József (Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség), Pressing Lajos (Buddhista Misszió), Láma Csöpel (Karma Ratna Darge Ling Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség), Szlamka Péter (Mahá Maitri Buddhista Közösség és Konzultációs Szolgálat) és A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola tanítói, vezetői: Mireisz László, Dobosy Antal, Takács László.
A nyolcvanas évek második felében Horváth József fogadta lakásába a Dalai Láma titkárát, Berzin professzort. Az ország legkiválóbb tolmácsait hívta meg az angol nyelvű előadások átadásához. Ez nemcsak fordítás volt, mert a közösség (50-100 ember) nagy része folyamatosan együtt dolgozott a tolmácsokkal, és ekkor alakult ki a buddhista magyar kifejezések nagy része, hiszen addig páli átírásban ismertük csak a szavakat.
Horváth kertjét ellepték a sátrak, konyháját az örökké éhes fiatalok. Reggel 6-tól este 10-ig tartotta az előadásait Mr. Berzin; leszedték az ajtókat, hogy hallják a hangját. Horváth József pedig takarított, vásárolt, és mindig méltó volt az előadóhoz a fogadtatás.
Néhány év múlva Horváth József meghívására látogatta meg a közösséget a Misszió vonalhordozója, Vadzsramálá, aki a Bükkmogyorósdi Uszón tartott előadásokat.
Elsősorban azokhoz fordulok, akik akkor ismerték Horváth Józsefet és munkásságát, de mindnyájatokat kérlek, akik szíveteken viselitek egy nagy buddhista példakép sorsát, akit saját és mások hibájából megtépett az élet – segítsetek, hogyan oldhatjuk meg közösen Horváth József életproblémáját,hiszen mindnyájan egység vagyunk.”
Dobosy Ildikó

Most 2022. márciusa van, és azóta sem oldódott meg, még mindig egy raktárban laknak!
Horváth József

számlaszám:
11600006 - 00000000 - 60925112
IBAN: HU888 888
SWIFT: GIBAHUHB

Egy könyv részlete
Interjú dr. Raffael Józseffel (részlet):
„Folyamatosan kapcsolatban álltam dr. Horváth Józseffel. Számomra, lényegét tekintve Horváthék voltak a legbiztosabb tájékozódási pont a Buddhista Misszióban. Mindenbe ők vezettek be, mindent ők ismertettek meg velem. Ők tartották össze és rendezték egybe a Misszió rendi és világi tagjait. Nagy odafigyeléssel, az átlagost messze meghaladó módon, hatalmas energiával készítették elő a különböző alkalmakat, egyházi ünnepeket vagy a meghívásokat. Számtalan (!) példát lehetne felsorolni, de minden érdemük ma már – jobb esetben is – csak ködös emlék sokak számára.
A budafoki otthonuk éjjel-nappal nyitva állt minden kereső embernek. Ez a hely volt a magyarországi buddhizmus centruma.
Kőrösi Csoma Sándor szentté avatásának 49. évfordulójára, tehát 1982-ben házuk kertjében épült fel Kelet-Európa első buddhista sztúpája! Az építkezés lebonyolítása (adminisztráció, engedélyek, utánajárás és a kétkezi munka egy része) is az ő vállukra nehezedett. Az akkori buddhista közösség örömmel járult a sztúpához és az e helyen megtartott alkalmakra. További sorsa már nem volt fontos az új vezetés számára. A Kőrösi Csoma Sándor szentté avatásának 49. évfordulójára emelt buddhista sztúpa – ha az ott élők még nem bontották le – csendes magányában árválkodik ma ott, ahol egykor oly sok szorgos kéz és lelkes szív a magasba emelte. Méltatlan sorsa lett…
Visszatérve Horváth Józsiékra: Ők a szó legtisztább értelmében az ácsárja árnyéka voltak. Dr. Hetényi egy alkalommal a szokásosan rövidre szabott stílusában, tömören ennyit mondott róluk: „Ők az én jobb kezem.”
Úgy hallottam, az egyik „segítő árnyék” bajban van, nagy bajban. Hol vagytok régi barátok...? Ti, akik magas szinten mívelitek a tökéletesedésre vezető önképzés szegmenseit. Mert ebben a törekvésben minden szint egyformán hangsúlyos ám. Balga dolog privilegizálni egyiket a másikkal szemben: tudás (pradzsnyá), vagy meditáció (bhávaná, dhjána). Netán elegánsan elfelejteni, hogy azért üdvös lenne az etikai előírásokat (síla) is gyakorolni. Azt mondják, ennek szorgos gyakorlása idővel a feddhetetlenség, a becsületesség, az igazság, a szeretet, az együttérzés és a könyörületesség iránt igen érzékennyé teszi a gyakorlót...
Az újszövetségi keresztyén szentirat hasonló módon mutat rá a pozitív jellemformáló cselekedet hangsúlyos voltára: „Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok.” (Mt 25,35–36). Majd egyúttal rámutat az ellenpólusra is: „Mert éheztem és nem adtatok ennem, szomjaztam és nem adtatok innom (...)”.
Végül felmutatja a lehetséges következményt is: „És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre”
(Mt 25,42;46).”